Sherpa konyhája

Többen kérték a receptjét, ezért megosztom. Tényleg nagyon finom, érdemes kipróálni!

A tésztához: 20 dkg vaj, 40 dkg porcukor, 2 cs vaníliás cukor, 30 dkg darált dió, 10 dkg liszt, 1 cs sütőpor, fél citrom leve (én ezt kihagytam), 6 tojás

A krémhez: 10 dkg vaj, 10 dkg porcukor, 1 cs vaníliás cukor, 3 ek rum, 10 dkg darált dió

a tetejére: meggyszemek

A vajat 20 dkg porcukorral habosra keverjük, majd beletesszük a vaníliás cukrot, a diót, a lisztet és a sütőport, végül a tojások felvert habját. Kikent, lisztezett tepsiben félig megsütjük. Ezután a tojások sárgáját 20 dkg porcukorral habosra keverjük, és a félig megsült tésztára tesszük, készre sütjük 180 C fokon kb. 15 perc alatt. A krémhez a vajat a porcukorral, a vaníliás cukorral és rummal habosra keverjük, beletesszük a diót, és rákenjük a kisükt, kihűlt tészta tetejére. Meggyel díszítjük.

Olyan igazi vasárnapi ebéd. Mindkét gyermekem bejelentette, hogy jönnek párostul ebédelni, én meg igyekeztem kitenni magamért. Hadilábon állok általában a grízgaluskával, de ma ez is sikerült szerencsére.:) Húsleves grízgaluskával:

A tanyáról kaptam egy gyönyörű füstölt csülköt, gondolkoztam, hogy ebből kellene a második fogást tálalni. Mondjam ezt, hogy nem maradt belőle? :)

Sörös-fokhagymás füstölt csülök párolt káposztával és tormakrémmel

Sütemény Nagyon finom diós kocka lett:

És még muszáj volt egy kicsit bonbonoznom. Kedvenc helyemről, Praliné paradicsomból hoztam ezt a bonbont: Konyakos szilvás-mákos marcipános bonbon:

Ezt a receptet kb. két hete találtam Gizi oldalán. Azonnal úgy gondoltam, tökéletes szombati ebéd lehet.

Picit féltem tőle, mert azt gondoltam, a nudlit nem fogom tudni eltalálni. Persze gnocchit már sokszor csináltam, szokott is sikerülni, de pl, szilvás-gombóc sosem jön össze. Gizi azonban bíztatott és neki lett igaza!:) Csodafinom lett.

A napokban találtam a mai ebédünk receptjét Álomvilág blogjában.  Tudtam, hogy ezzel biztos a siker, hiszen tészta is, hús is. Jó nagy adag lett, de már semmi nincs belőle...

Emőke keltette fel a kísérletező kedvemet ezzel a recepttel. A fehér csokoládéval való bevonás még hagy kívánni valót maga után, de bombasztikus sikere volt itthon is és Édesapámnál is!:) Majd még javítok a hibákon! Köszi Emőke!:)

Nagyon szeretem a rántott gombát. A fiam is nagyon szerette, aztán egy időben ellenérzései voltak a gombával, sosem jöttem rá, hogy miért. Már viszonylag régen készítettem gombás ételt, de ezt most nagyon megkívántam. És osztatlan sikere lett!:)

Recept: ITT

tegnap hezitáltam, hogy mi is legyen az ebéd. Maradt sok dióm karácsonyról. A zuram imádja a diós tésztát, így ez nem volt kérdéses. Külön neki csináltam. Magunknak főztem paradicsomos húsgombócokat spagettivel és délután megcsináltam a Szentgyörgyi palacsintát, amivel már kacérkodom egy ideje. Hát, ajánlaom mindenkinek, mert nagyon finooom!:) Viszont laktató is, úgyhogy egy könnyű leves után kiváló második fogás lehet.:)

Sokféle recept kering a neten erről a finom palacsintáról, én így csináltam:

Szentgyörgyi palacsinta
Hozzávalók: 14 db kicsit vastagabb palacsinta
A diókrémhez: 2,5 dl tej, 15 dkg porcukor, 20 dkg darált dió, 5 dkg mazsola, fél citrom reszelt héja, 1 ek rum
A vaníliamártáshoz: 8 dl tej, 5 tojássárgája, 1 cs vaníliás pudingpor, 2 ek (5 dkg) kristálycukor
A habhoz: 5 tojásfehérje, 15 dkg kristálycukor, kb. 2 ek porcukor
A tálaláshoz: 3,5 dl muskotályos bor, 1,5 dl főzőtejszín, 1 cs vaníliás pudingpor, 2-3 ek kristálycukor
A díszítéshez: maréknyi madula-pehely, ½ dl rum, 2 –3 ek mazsola
A diókrémhez a tejet a porcukorral fölforraljuk. A diót beleszórjuk, elkeverjük, a tűzről levéve a mazsolát belekeverjük. A citrom reszelt héjával és a rummal ízesítjük, hűlni hagyjuk. Egy 20x30 centis magas peremű tűzálló tálat kivajazunk, és palacsintával kibéleljük az alját. A többi palacsintát a diókrémmel megkenjük, föltekerjük. A végeiket levágjuk, vékony csíkokra metéljük. Az így megkurtított palacsintákat 3-3 részre vágjuk, és szorosan egymás mellé a palacsintával bélelt tálba állítgatjuk. Vaníliamártást főzünk, amiben majd a rakottas sül. 1 dl tejet a tojások sárgájával, a pudingporral és a cukorral simára keverünk. A többi, forrásban lévő tejhez öntjük, szüntelenül keverve sűrűre főzzük, majd felét egyenletesen a rakottasra simítjuk. Ekkor a végeikből vágott metélt egyenletesen a tetejére szórjuk, kicsit a mártásba is nyomkodjuk, majd a többi mártást rálocsoljuk. Előmelegített sütőben kb. 20 percig sütjük, pontosabban addig, míg a krém egy részét a palacsinta magába szívja, a többi pedig megszilárdul rajta. Közben a tojásfehérjéből kemény habot verünk, a vége felé több részletben hozzáadjuk a cukrot is. Habkártyával egyenletesen a rakottasra simítjuk és vékony rétegben megszórjuk porcukorral. Visszatoljuk a sütőbe, aminek közben 40 fokkal visszavettük a hőmérsékletét. Nagyjából 20 percig így sütjük, majd a sütőt elzárjuk, ajtaját kinyitjuk és 15 percig így szárítjuk még a habot a palacsintán. Közben a borból a tejszínnel és a pudingporból a cukorral ízesítve közepesen sűrű mártást főzünk. Tálaláskor a még meleg rakottast nagyobb kockákra vágjuk, tányérra rakjuk, a muskotályos mártással körbeöntjük. Díszítésképpen pirított mandulapehellyel és rumban fölpuhított mazsolával szórjuk meg.

Bár felkészültem virslivel szilveszter estére, mégsem került aztán rá a sor. Viszont délután sütöttem még Kolbászos-sajtos kifliket, a fiam legnagyobb örömére. Bár ő nem volt itthon velünk, azért ebből a kifliből "bespájzolt" mára is... Ma pedig isteni finom kolbászos lencselevest csináltam, amit még az nlc-n találtam és Kira nevű fórumozó tett fel. Azóta mindig így csinálom (mindig... ez azért vicces, szóval, egyszer egy évben):) Erről nem készült fotó, gondolom el tudjátok képzelni. :)

Ezt a receptet már sok évvel ezelőtt kaptam egy akkori szomszédomtól. Azért részeges, mert sülés közben elborulnak...

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 2,5 dl tej, 1 tojás, 1 élesztő, 1 kk só, 1 kanál cukor, 25 dkg margarin (a végén)

ÉLesztőt langyos, cukros tejben felfuttatjuk és a hozzávalókkal összedolgozzuk. kinyújtjuk és 2x hajtogatjuk. fagyasztott margarint ráreszeljük az első hajtogatáskor. Kiszaggatjuk, tojással megkenjük. Elég nagy távolságokra tesszük a tepsibe és még 1 órát kelesztjük sütés előtt.

A blogom már másfél éves!:) Majdnem úgy kezelem, mintha a gyerekem lenne és épp úgy féltem és védem, mint egy gyereket szokás. (na jó, némi túlzás azért van benne). Ebben az évben, meg persze már előtte is számos barátot találtam itt is és a neten máshol is. Mivel naív lélek vagyok, engem elég könnyű megvezetni sajnos. Mindig öröm, amikor látom, hogy valaki üzent nekem és az elismerő szavakat boldogan közzé is teszem. Az építő, jószándékú kritikát mindig örömmel veszem, ám a durva támadásokat NEM!

Változatlanul azt gondolom, ha valaki rohadtul félti a receptjét, akkor az ne tegye fel egy nyílt blogra! Persze, egyetértek én is azzal, hogy lehetőség szerint jelöljük meg egy-egy recept forrását, ám ha ez nincs meg, akkor sem történik semmi.

Aztán ezen túlmenően, hogy az ún. gasztro-bloggerek egymás között köpködnek egy valakire, akinek esélye sincs arra, hogy reagáljon, az meg már több mint gusztustalan. Persze ezek a dolgok úgyis mindig napvilágra kerülnek, mert szerencsére nem mindenki ennyire kicsinyes és rosszindulatú. Ezeknek a történeteknek a külön bája az, amikor az ember lánya azt hiszi valakiről hogy igaz barátság fűzi egy a neten megismert másik bloggerhez, akivel évekig nagyon szorosnak mondható barátságot ápolt, kiállt érte, amikor támadták és úgy tűnt, az illető is kiáll őérte, amikor őt támadják. Aztán ezekből a "titkos" beszélgetésekből kiderül, hogy akiket ez a bizonyos blogger teljes tüdőből szidott, szemben velük csontig sikerül körbeudvarolni (szépen fogalmaztam?) és a barátnak jelöltet meg szidni velük együtt kórusban. Hát, igen, ez többek között az elmúlt év egyik fájó tapasztalata.

Aztán persze vannak nagyon kellemes tapasztalataim is!:)

Mindenféle sorrend felállítása nélkül, szeretném felsorolni azokat, akik rendkívül sok örömet szereztek nekem ebben az évben Mégis azt hiszem Illéskrisz-szel kezdeném, de erre is meg van az okom! Krisztivel személyesen is találkoztam egy-két évvel ezelőtt, nagy segítségemre volt, amikor a lánykámnak kellett orvosi segítség. Azóta is szorgosan olvasom a blogját, több mindent elkészítek tőle és még soha, egyetlen receptjében sem csalódtam. Ha feltettem valamit magamhoz, azonnal, az elsők között küldött kedves üzeneteket! Kriszti, ha olvasod, nagyon köszönöm Neked!:)

Szintén régi és remélem megbonthatatlan barátság fűz alchri-hoz, akivel szintén évekre visszavezethető a barátságunk. Bármikor felhív, ha úgy érzi, hogy szükségem van a tanácsára és nem elhanyagolható módon csodálatos háztartást vezet, csodaszép képekkel illusztrálva mindezt a blogjában.

Tücsökbogárnak nagy köszönet a sok csoda receptért, amiket nála találtam és azt hiszem ő inspirált főként a blog-írásra! Tényleg csodálom, amiket két kisgyerek mellett csinál nap-mint nap!:)

Ugye mondtam, hogy nincs sorrend?! :) A bonbonok királynőjét ki nem hagynám a sorból! Praliné paradicsom indított el a bonbonkészítés útvesztőjén és segítségével sikerül is egyre inkább kiigazodnom. Hogy bonbon függő lettem, ez szintén Neki köszönhető!:) Tőle és Emőkétől sikerült végre megtanulnom a polikarbonát formák használatát is. Persze nyomukba sosem érek, de nem elégedetlenkedem, az utóbbi bonbonjaimmal már sikerélményeim voltak.:)

Raindrop. Hát igen, vele a barátság évekre visszamenő azt hiszem. Egy "mezei" főzős fórumon lettünk jóban, hamar felfedeztem, ha hosszabb kihagyásokkal nem ír, akkor hiányzik. Csodálatos fotókkal örvendeztetett meg minket, minden bejegyzését élmény volt olvasni akkor is és most is. Valószínűleg a szimpátia kölcsönös volt, mert egyre többet tudtunk meg egymásról. Azt hiszem Ő is egyike azoknak, akikre mindig számíthatok és aki mindig számíthat rám. Remélem ez így marad!:)

Gizinél is sokszor "tátom a számat", jókat derültünk a sütőtökös recept-özönén, mivel én nem rajongok a sütőtökért, ő viszont nem adja fel, hogy megszeressem ezt a gyümölcsöt (zöldséget).:)

Csupa Csokinak is nagy köszönet jár, mert a Nesselrode torta nagy örömet okozott imádott Édesapámnak és ez mident megér!

Habliliom egy külön post-ot is megérne, olyan csodálatos dolgokat alkot rendszeresen a Mindmegette oldalán és azután megosztja a Facebook-on is a követőivel. Tényleg csoda! Sajnálom, hogy Őt nem ismerem jobban...

A sor persze közel sem teljes, de most tényleg azokat emeltem ki, akikkel fontos a kapcsolatom és nagyon szeretném, ezt kívánom a jövő évre is. Boldog újévet Mindenkinek!:) Még azoknak is, akik támadnak!:) Tényleg szívből kívánom!