Uvimáról már írtam karácsonykor, amikor méltattam a gyümölcskenyeret, amit tőle tanultam. Nos, akkortájt, amikor a gyümölcskenyere felkerült a Nők Lapja fórumára, hozott egy ínycsiklandó kockát is, amit úgy talált ki, hogy volt egy felesleges előzőleg megsütött mézes-lapja. A nevét közösen (a fórumlakók) találtuk ki, méltán kapta kitalálója nevét, így lett Uvima kocka. Én még eddig sosem csináltam meg, annak ellenére, hogy csupa olyan dolog van benne, amit nagyon szeretek.

Most újabb hullámot kapott a Nők Lapján ez a sütemény, így ma megcsináltam. Először gondolkoztam, hogy vegyek-e mézes lapot, de inkább sütöttem.

Mézes lapok
Hozzávalók: 50 dkg simaliszt, 7 ek. langyos méz, 12 dkg margarin (puha), 15 dkg porcukor, 1 db tojás, 1-2 csaptt tk szódabikarbóna
A margarint a cukorral és a mézzel vízfürdő fölött összemelegítjük, ezután keverjük bele a tojást, majd belegyúrjuk a szódabikarbónával elkevert lisztet. A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, 3 gombócot készítünk, majd mindhármat kinyújtjuk és a kivajazott tepsi hátulján 175 fokos sütőben kb. 15 perc alatt halványbarnára sütjük. (Ha nagyon puha a tészta, akkor nyugodtan lehet még lisztet hozzágyúrni). Ha sütőpapíron nyújtjuk, akkor semmi liszt nem kell alá. Ez egy nagyon egyszerű de nagyszerű recept, mindig biztonsan sikerül és hamar megpuhul. A tészta nem törik vagy ragad, nagyon könnyű dolgozni vele.

Na, ezután jött a kocka. Egy lapot megkentem házi baracklekvárral, majd sűrűn kiraktam vékonyra vágott birsalmasajttal (ez is volt még elfekvőben, épp ideje volt elhasználni). Erre kinyújtottam egy lap marcipánt, nagyjából olyan vastagságúra kell, mint a birsalma. Ezt a réteget is megkentem baracklekvárral, majd megszórtam kandírozott citromhéjjal (lehet narancs is). Erre a rétegre kerül a következő mézes-lap, amit kicsit rányomkodtam. Tetejét újra megkentem baracklekvárral és befedtem marcipánnal. Ment a hűtőbé néhány órára. Ezután kockákra vágtam és itt akadtam el... Ugyanis a kockákat szépen be kell vonni csokival. De nekem ez a művelet egyszerűen nem megy! Nem tudom miért, nem sikerül! Valahogy soha nem melegítek annyi csokoládét, hogy abban el tudjon merülni egy-egy sütemény, vagy bonbon. Így is másfél tábla Tibi csokoládét olvasztottam fel, annyira volt elég, hogy minden kockának a tetejét bele tudtam mártani. Szóval így nem tökéletes, és csak azért mutatom meg mégis, mert a süti nagyon finom!:) Ja és még annyit: végül nem volt elég a birsalmasajtom, ezért zselé cukorral pótoltam, ugyanúgy vékony lapokra vágva.