Nem szeretem a születésnapjaimat. Igen, hiú nő vagyok, nehezen fogadom el, hogy szaladnak az évek. Bár Cserháti Zsuzsa is megénekelte: "Az éveket nem számolom". Hát, már én sem. A családom azonban számon tartja és azért ez nagyon jól esik. Reggel, amikor kijöttem, mert indultam kutyát sétáltatni, az asztalon várt lánykámtól az ajándék. Nagyon meghatódtam. Körülbelül két napja meséltem neki, hogy csodaszép antik evőeszközöket láttam a neten. Ő nem szólt semmit, mert akkor már megvette ezeket a nagyon szépséges antik orosz evőeszközöket.:) A tálcát azért kaptam - gondolom -, mert állandó tálca-hiányban szenvedek. A lila tányér pedig jól mutat a fotókon:) A bögrék pedig egyszerűen szépek!:) Imádom a lánykámat, szuper kis teremtés!:)