Sajnos végetért szabádságom első rövid etapja... A következő majd júliusban esedékes. Ezt a pár napot a tanyán töltöttük és én rögtön áldozni akartam befőzős szenvedélyemnek ezzel a dzsemmel. Mivel azonban még csak most kezdődik a málna- és ribizli-szezon, kissé körülményes volt a ribizli beszerzése. De ha én valamit egyszer a fejembe veszek...:) A faluban nem kaptam ribizlit, csak málnát. A zuramnak fel kellett egy napot jönnie Budapestre és a lelkére kötöttem, hogy hozzon 1 kg ribizlit. Az út mellett nagyon sok árus van, méltán gondolhattam, hogy valahol talál. Hát, nem volt ennyire egyszerű. Szegény megállt szinte mindenütt, de ribizli sehol. Aztán amikor beért Budapest határára, egy nagy hipermarketbe bement, ahol nagyon előzékenyen a kiszolgáló (vagy árufeltöltő?) bement a raktárba és hozott ki friss ribizlit neki. Hát, mégis megszültem ezt a nagyon finom dzsemet!:) A másik számomra értékes részlete a dzsemnek, az a cimkéje. A fiam kedvese készítette nekem és ezért külön becsben van nálam. Azt hiszem, én képtelen lennék ilyen szépséges cimkék megalkotására. Mondtam is neki, hogy még nagyon sok gyümölcs van ám nyáron!:)

Ja, és a recept:

Hozzávalók: 6 dl ribizlilé ( kb. 1 kg ribizliből kinyerve), 25 dkg málna, 1 dl száraz vörösbor, 35 dkg cukor, 1 cs 3:1 zselésítő(?) szóval a kis csomag.

Én gyümölcscentrifugával nyertem ki a ribizli levét, amibe óvatosan beleforgattam a málnát, 1 ek cukorral elkevert zselésítőt és nagy lángon felforraltam. Amikor felforrt, hozzáadtam a maradék cukrot és újra felforraltam, majd 3 percig zubugva forrni hagytam. Lehúztam a tűzről, beleöntöttem a bort, még egyszer összemelegítettem és azonnal üvegekbe töltöttem. 5 percet fejreállítottam az üveget és már alig van belőle, úgyhogy újabb adagot kell főznöm:)